Wikipedia - Blackpool FC

A Blackpool Football Club egy 1887-ben alapított angol futballcsapat Blackpoolban, Lancashire-ben. 1900-ban csatlakoztak a Labdarúgó Ligához, jelenleg a harmadosztályban, azaz a League 1-ban szerepelnek.

1899 óta a Bloomfield Road a klub otthona, beceneveik a 'Pool, a Tengerpartiak és a Mandarinok, utóbbi természetesen a mezszínük miatt. Legnagyobb riválisuk a Preston North End, a két csapat közötti rangadókat West Lancashire derby-nek hívják.

A Blackpool máig legnagyobb sikere az 1953-as FA Kupa-győzelem. A döntőben a Bolton Wanderers már 3-1-re is vezetett, de a végeredmény 4–3 lett a Mandarinok javára. Ezt gyakran nevezik Matthews-döntőnek is Stanley Matthews miatt.

A második világháború után a csapat hatszor léphetett fel a Wembley Stadionban és többször is közel került a bajnoki cím elhódításához. Az 1953-as Anglia-Magyarország meccsen négy 'Pool-játékos szerepelt a Háromoroszlános csapatban. Ezt a találkozót azonban a legtöbb angol szeretné elfelejteni, hiszen ekkor szakadt meg a szigetországiak 1901 óta tartó hazai veretlensége.

Az 1982–83-as volt a gárda legrosszabb szezonja, akkor ugyanis hátulról a negyedikek lettek a negyedosztályban, tehát majdnem kiestek a Labdarúgó Ligából. Azelőtt 12 évvel még az élvonalban futballoztak.

A Blackpool egy angol labdarúgóklub, amelynek székhelye Blackpooolban, Lancashire-ben található. A klubot 1887-ben alapították és a Bloomfield Road Stadionban játssza a hazai mérkőzéseit.

A Blackpool 1930-ban megnyerte az FA-kupát, 1948-ban pedig döntős volt. A klub legmagasabb helyezése az angol bajnokságban az 1955–56-os szezonban elért 2. hely volt. 2010-ben a Blackpool feljutott a Premier League-be, de egy szezon után kiesett.

A Blackpool jelenleg a Championshipben szerepel, amely az angol labdarúgás második osztálya. A klubot Neil Critchley vezeti.

A Blackpool híres fekete-fehér csíkos mezéről és "Tangerines" becenevéről. A klub szurkolótábora a "Seasiders" néven ismert.

A Blackpool néhány híres játékosa közé tartozik Stanley Matthews, Jimmy Armfield, Tony Waiters és Ian Holloway.